Szeptember utolsó szombatján este még el kellett cammogjak sos-ben feltöltőkártyát venni. Vettem egy fagyikát is, aztán szépen hazajöttem. Vasárnapra pedig kaptam egy kis "meglepit", OceanCityben kellett dolgoznom. Reggel 8-tól délig. Két boltban is szerencsém volt dolgozni. Baromi ideges voltam az első helyen, a másodikon már tök nyugodt, pláne hogy ott magyar volt a manager. Reggel Stan, egy bolgár srác vitt át, baromi szép napfelkeltében volt részem, a kedvenc hidunkról is gyönyörű volt a látvány. Egytől háromig pedig dolgozgattam a helyemen. Gergő utolsó napja volt nálunk. Úgy köszöntem el hogy na akkor majd két hét múlva... Szeptember utolsó éjszakája végül mókásan telt. Már nagyon fáradt voltam, épp aludni készültem, mikor beállított Kati a holtrészeg Gergővel. Aki le is vágódott a fotelba, elszórakoztatott néhány "jópofa" kérdéssel, majd bealudt, ott, úgy ahogy volt, a fotelban. Három további órát töltöttünk így "kettesben". Kati időközben lefeküdt ugyanis. Én skypeon mutogattam a horkoló piás embert az otthoniaknak, pláne hogy ott már reggel volt. Hajnal háromkor szépen elmentem lefeküdni. Drága exlakótársunk pedig utolsó Rehoboth Beach-i éjszakáját "itthon" töltötte. Hétfőn költözött fel Baltimoreba.
hajnali három; az egyik alszik a fotelban, a másik skypeol :)
Én pedig hétfő reggel bepattantam Janeth mellé a kocsiba, megreggeliztunk a Wawa-ba és mentünk OceanCitybe. Kidobott engem a magyaroknál, ő pedig ment tovább a szüleihez. Bea azonnal nyitotta nekem az ajtót. Ledobtam a cuccom és elmentünk a 7Eleven-be ami ilyen éjjelnappali féle. Leültünk elé beszélgetni, kávéztunk-teáztunk. Hazamentünk hozzájuk, mikor a többiek is felkeltek. Ez volt az utolsó napjuk, avagy már az utolsó utáni, aznap este kiköltöztek. Nem bírtam ott lenni, bőröndök és szatyrok táskák mindenütt, a tulaj kiszedte az ablakot, újat tett be, olyan "gyászos" volt az egész. Alig vártam hogy elinduljunk valamerre. Kis szervezkedés után el is indultunk. Először a rendőrségre, mert Bea venni akart karjelvényt az egyik ismerősének, de ez ennél bonyolultabb. De nem lehetetlen.
Utána elmentünk a postára mert küldetésem volt. Sim-kártyát újrapostázni nem is olyan egyszerű mint gondoltam, sőt, mi több, lehetetlen. Eddig, itt a postával még nem volt szerencsém...
Elmentünk a kínaiba kajálni, de nem bírtam mindet, amiből az lett hogy cipeltem a fél városon át. Fotózni szerettünk volna valahol, mer Bea megkért hogy csináljak róla pár "sztárfotót" és a kép a cipője köré épüljön. Megpillantottam a buszmegállóba egy kicsi házat és láttam benne fantáziát. Rólam is készült néhány kép, és nem titkolom, imádom őket. Ezután lementünk az öbölhöz ahol a múltkor is voltunk és folytattuk. A kinaikaja baromi jó fényképezőgépállványként funkcionált. Egy darabig szórakoztunk majd hazacammogtunk hozzájuk, mert idő volt. Én vártam a fuvaromat haza, ők meg a költöztetőket. Addig a csajokkal dumcsiztunk és tök jó volt. Végül kiderült hogy aki hazavitt volna, az ottfelejtett, így jött a "B" terv.. A másik opció. A lényeg hogy hazajutottam.
imádom ezt a képet
egy kis megbízott kreatív munka - élveztem!
Kedden, munka után elautókáztunk Salisbury-be. Kajáltunk egy baromi jót egy svédasztalos helyen, majd levezetésképp jött a shopping. Vettem két órát és egy kabátot, illetve Adrinak egy tininindzsás felespoharat. :) Az egyik cipőboltban szerelembe estem egy cipővel, aminek az eredménye az lett, hogy el is hagytuk egymást a csajokkal, és negyed órát ültem a kanapén és vártam rájuk, ugyanis, a telefonom meg pont lemerült... mörfi,,, Hazafelé éber álomban voltam, aludtam de mindent hallottam.
a kutyák körében is közeledik a halloween
mini hotdog :)
az álom-sportcipőm!
jahaj, jön a Halloween! *Pumpkin* mindenütt
Szerdán úgy döntöttünk hogy ejtőzünk egyet a parton. Én hazaérve a melóból szépen szunyókáltam egyet, szóltam Adrinak hogy keltsen ha menni kell. Ő addig jött-ment, vett cseresznyés rumot, hamubasült pogácsa helyett. Az idő igazán jó volt, póló és rövidnadrágos Lementünk hát, busszal, leültünk a homokba, majd fotóztunk és beszélgettünk, iszogattunk. Baromi jó volt! Mentünk egy kört a boltok körül, 7elevenbe teáztunk, meg vettem egy szendvicset. Hazabuszoztunk. Nem hangzik nagyon izgalmasan, de az volt. Kihalt part, újra, ezer éve nem voltam ott lenn amúgy sem. Legutóbb még szezon volt és tömeg.
Cornelia on da beach
Pénteken kicsit rámjött a hiszti mert a beígért plusz meló elmaradt, helyette, Adrival boltoztunk. Csak egy pólót vettem ajándékba és ennyi.
Szombaton pedig, jaj. Reggel hatra mentem be dolgozni, tizenegyig lehúztunk egy forgalmas kis délelőttöt. Hazajöttem, pihentem két órát, aztán már Stan kocsijába is találtuk magunkat, mentünk OceanCitybe dolgozni, ott is a main store-ba, avagy a főboltba. Amit erről a boltról tudni kell, az az, hogy az egyesült államok legforgalmasabb Dunkin Donuts-ja. És hát nem véletlen kellettünk, éppen OldTimer weekend volt, veteránautó találkozó. Gyönyörű kocsikat láttunk amerre a szem ellátott. Félt kettőtől este tizenegyig dolgoztunk, mint a güzü. Megállás nélkül és nagyon gyorsan. Olyan este 8 körül elindult a "buli" a konyhán. Itt van ugyanis a sütöde ahol a fánkocskákat gyártják és innen osztják el. Eszméletlen volt. Bekapcsolták a zenét, de max hangerőre, egy club is megirigyelte volna. Baromi jó zenék menetek! Késztetést éreztem hogy bemenjek és ott is maradjak, süssek, főzzek vagy akármi... Olyan volt az egész mint egy videoklip, berögzült rutinos szinte táncszerű mozdulatok. Igazából rémisztgettek ezzel az üzlettel, de nekem tetszett. Úgy elfáradtam mint a franc. 10 körül mondták hogy volna egy kis dolgom, egy kis FUN... Kezembenyomtak egy doboz fánkot és osztogatni kellett az embereknek - ingyen - kinn az utcán. Hát mindenki baromira örült, pláne én. Rohadtul élveztem, pedig megfagytam. Egy Tudor nevű, román gyerekkel osztogattunk, este volt, tömeg és gyönyörű kocsik mindenütt. Ezt nekem találták ki! Esküszöm arra a fél órára élveztem a munkámat...! ;)
Hazafelé nem tudtam aludni, csak mozogni nem sikerült többet. Azt sem tudtam reggel hányra kell mennem, mert senki nem mondta el a beosztásom. Úgy feküdtem le, hogy akkor fél hatkor kelek, meglátjuk mi lesz...
Felkeltem, betelefonáltam és közölték hogy igen, hatra kellek. Ó de jó! Ennél már csak az volt jobb, mikor láttam hogy háromig. Adri megint OC-ben dolgozott. Délután háromkor szó szerint fájt hazajönni. Este hatkor én már készenlétben álltam lefeküdni, és hét óra után már szunyókáltunk is. Fáradtak voltunk, vagy fáradtak voltunk??? Láttam azt is hogy a héten "nincs" szabadnapom, avagy 10 napot dolgozok le megint egyhuzamban. Köztük ilyen 17 órákat is... A legközelebbi szabad nap pénteken lesz. És onnantól slussz. Több mint két hét "pihi". Avagy haverok-buli-fanta!
Tegnap pedig, dolgoztam aztán úgy döntöttem hogy ha már egyik napról amásikra kabátos idő lett - ugyanis szombaton még klímát kapcsoltam, de vasárnap kabát kellett - lemegyek mán a partra... Valahogy megihletődtem. Ebből az lett, hogy lekéstem a buszt. Hazajöttem hát és pihengettem. Fagyit ettem, írtam és "rendeztem". Nem feküdtem elég korán.
Melóból hazafelé beugrottam a használtboltba, hol egy jó ideje nem jártam. Vettem egy szépséges Barbie-babát a keresztlányomnak és egy bőröndöt. Életem vétele volt, mindössze 3$!!! Még a barbiebaba is drágább volt egy komplett bőröndnél... Őrület. Hazafelé ahogy húztam egy autós jó utazást kívánt :D Haha, hogy ráérzett hogy jókor szól be.
Na és ma. Végre eljutottam két hónap után a jelenbe, pótolnivaló nélkül. Reggel ötre mentem dolgozni. Mivel a minap kaptam egy megjegyzést, mikor mondtam hogy sokat dolgozol, itt leszögezném, hogy igen, lehet hogy az ember képei ott virítanak facebookon, buli, uzatás és random dolgok, DE! Ez nem jelenti azt hogy nem dolgozok és nem is értem meg az ilyesféle beszólásokat csevegéseket;
ő: miújság mostanában
én: jól vagyok, de sok a meló
ő: ja ja látom a képeid meló mi:) jó kifogás:)
Jó persze, lehet hogy csak viccelt. De az a baj hogy a mögöttes gondolatok mások. Najó hagyjuk is ezt, már annyiszor írtam erről, nem akarok folyton "mártirkodni". Jól vagyok és pont. Janeth szombaton felvisz Philadelphiába, kirak a reptéren és akkor majd elmondhatom, hogy minden percet megért az hogy dolgoztam amennyit bírtam. Tulajdonképpen el sem hiszem hogy eljutottam idáig. Szombaton négy nap múlva Hollywoodban bulizunk. Ez mi??? :) Ma pont hallgattam egy számot egy nagy kedvencemet, de most nem járt az agyamban. Hihetetlen hogy nemsokára igaz lesz a címe; Drinkin' in LA. Amikor még a sugárutakról ábrándoztam, és LosAngelesről, most meg minden megelevenedik! Olyan boldog vagyok!!! Holnap lehúzok 11 órát, csütörtökön pedig leteszem a lantot délután háromkor és egészen 28-ig fel sem veszem. Jó lesz kicsit kiszakadni innen, a helyről, a munkából, emberektől. Szombathoz egy hónapra megyek pont haza. Minden közeledik és sokminden távolodik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése