Ma meghozta a postás az útlevelem, benne egy újabb csodás matrica. Azért nyugodtabb és jobb érzés a kezemben fogni, mint pusztán a tudat, hogy igen, megkaptad, de majd érkezik. Nos vége a várakozásnak, elvileg minden szép és minden jó.
Couchsurfingen visszaigazolt egy pasas is, így lesz hol aludnom NewYorkban, nem kell csövelnem ismét az imádott buszpályaudvaromon, letehetem az ezer kiló csomagomat és járhatom az imádott NewYork utcáit. Ez egy csodás hír számomra! Másnap buszra pattanok, az is le van szépen foglalva, és Doverben leszállok, ahol Bea már várni fog, és bandázhatunk is egyet aznap délután. Írtam Janethnek, a kis mexicoimnak, hogy el tud-e értem jönni majd aznap Doverbe, hogy hazavigyen Rehobothra, és írta hogy igen, nagyon örül, alig várja hogy lásson és annyi mesélnivalója van! Ó anyám! Ettől azért kicsit felpezsdültem, olyan jó érzés hogy az embernek ennyire a világ másik oldalán is van néhány ember aki várja és örül neki hogy újra láthat! Én is nagyon örülök nekik! Nagyszerű érzés! Adri már előző nap odaér és birtokba veszi a kis házikónkat.
A tegnapi napon elkezdett fájni a fogam. Mikor máskor? Komolyan mondom, csak egytől óvjon meg mindenkit az Isten, ha Amerikában jár huzamosabb időre, az pedig a fogorvos! Nem az a baj velük hogy hentesek, hanem az hogy rettentően drága. Ez nem azt jelenti hogy megfizethetően drága, hanem hogy megfizethetetlenül drága! 700-800$ alatt nem úszol meg semmit, tömés, kezelés és Isten ne adja, gyökérkezelés, az már 1000$ fölött. Aki tavaly olvasott az nagyon jól ismerheti a történetemet, hogy kihúztam a saját fél fogam, mert az tűnt a legjobb megoldásnak. Pénzileg is és a helyzetet figyelembe véve is. Most sem tenném máshogy, de megspórolnám azt az egy napot, mikor azon gondolkodtam mi éri meg jobban, fogorvoshoz menni, vagy inkább haza. Ott álltam nyár közepén, egy befizetett úttal a nyugati partra és nem tudtam mitévő legyek. Hát kihúztam. De ez nem egy normális dolog, az ember nem alapozhat az "otthoni megoldásokra".
Persze mikor máskor fájna a fogam mint indulás előtt két héttel. De még mindig jobb mint kint! Holnap megyek, megnézik, és remélem nem szarakodnak és meg is csinálják, kínozzanak teszek rá, csak legyen meg időben és jól! Mert teszem hozzá a tavalyi fogam is egy olyan fog volt amire már ráköltöttem egy vagyont, és semmi jele nem volt hogy megunta a banánt és (ketté)válásra adja a fejét... Aztán van egy másik tömésem is ami tönkrement, nem is értem... Na mindegy, remélem ezek tudják a dolgukat!
Szóval, emberek, lányok, fiúk, nők, férfiak, mindenki! Ha szeretnétek némi garanciát arra hogy ne ússzon el 150-200ezer forintotok fogorvosra, akkor menjetek el MÉG ITTHON, és kezeltessétek amit kell, költsetek rá, különben lehetséges hogy tízszer annyit kell majd ráköltenetek. Nem győzöm hangsúlyozni ezt a dolgot! Ez a legfontosabb tanácsom! Jelzem, sem munkavállalóknak, sem aupaireknek, sem tanulóknak nincs fogorvosi biztosítása, és a betegbiztosítás sem állja, legalábbis nem teljes részében, de ahhoz a biztosításnak is speciálisnak kell lennie!
És itt a másik dolog! Senki nem induljon útnak anélkül hogy utánaérdeklődne annak hogy kötnek-e rá baleseti és betegbiztosítást avagy sem, és ha nem, nagyon érdemes kötni egyet! Amerikában nincsen olyan TB rendszer mint itthon, hogy 5000ft-ot vonnak a bruttó fizetésedből és nyugodtan történhet veled akármi, ingyen ellátnak. ILYEN NINCS! Tavaly én sem kötöttem, de igazi szerencsém volt, mert azért csak fél évet töltöttem kint! Ez a fél év tartalmazott egy darab autóbalesetet, egy darab mandulagyulladást és egy kezdődő kötőhártyagyulladást. A balesettel nagy szerencsém volt, Katinak pl muszáj volt bemennie a kórházba utólag annyira fájt a nyaka és migrénje volt, én csak a térdem vertem oda és a szemgödröm ráfeküdt az előttem lévő ülésre, pont akkor vettem le a napszemcsim, még szerencse hogy nem tört bele a szemembe! Véletlenek és szerencse sorozata, lehetett volna rosszabb is akár. A mandulagyulladásom egy hónapig húzódott és az orvos aki két hete megvizsgált a mai napig látja nyomait. Ugyebár nem lett normálisan kikezelve... A szemem meg úgy úszta meg, hogy Adrinak volt antibiotikumos szemcseppje, amit előzőleges kálvária után szerzett, ugyanis szinte majdnem megvakult, mert nem volt biztos hogy él a biztosítása és egy ilyen vizsgálat szintén olyan 1000$ ha nincs biztosításod. Szóval... Remélem jól rátok ijesztettem!
Nem olyan mókás az egész. Egy itthoni rutin kis vizelet vizsgálat szinte olyan természetes. Kint ez a tök mindennapos és alapvető dolog 700$ körül van. 700!!! Az ha kedvesen számolok is 140.000 forint! Nem mindegy továbbá hány millióig szól a biztosításotok erre is érdemes odafigyelni, mert mint látjátok, így elég könnyű elverni egy 3 milliós biztosítást, mert csak úgy szippantják le a százezreket. Ez nem az jelenti hogy három millió forintot kell befizetni, hanem hogy addig fedezi a biztosító a kezeléseket, vizsgálatokat stb. Maga a biztosítási díj egy ennél jóval szerényebb összeg! Legyen mondjuk 30.000. egy évre. Csak hogy érezzétek a nagyságrendeket. Ezek olyan dolgok, amikkel nagyon is érdemes foglalkozni és rákölteni! Ha valaki Amerikába készül, hosszabb időre, ne legyen felelőtlen! Ezek nem csekélységek, hanem olyan dolgok amik hatással lehetnek a jövőtökre! Ha például balesetet szenvedtek és ellátnak egy kórházban ahol mondjuk nem tudtad jelezni hogy nincs biztosításod és nincs is lehetőséged válogatni, akár inged gatyád rámehet, és a családodat is tönkreteheted akár vele. Nem akarok drámázni, de sajnos elég sok szomorú illetve költséges történetet hallottam. Mindenki élete a saját felelőssége elsősorban. Én jó szándékkal osztottam meg ezeket veletek, nem vagyok biztosítási szakértő, vagy akármi, de ennyivel szolgálhatok, ha csak egyvalaki is emiatt a bejegyzés miatt nem jár pórul, az egy szuper érzés!
Szóval holnap fogdoki, aztán jövő héten kötök biztosítást, idén nem kockáztatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése